Melyik országban és azon belül melyik intézményben voltál?
Svédországban, Stockholmban voltam a KTH Royal Institute of Technology-n.
Több intézményt is megjelöltem a pályázatomban, de mindegyikkel a skandináv területre céloztam, tudtam nem lesz melegem. Amikor megkaptam az eredményt örültem, hogy egy ennyire ikonikus városba utazhatok és egy fél évig itt tanulhatok. Az egyetem nagyon nemzetközi, sokkal gyakrabban lehet angolul társalgókat hallani, mintsem svédül.
Hányadik félévedben és mennyi időre utaztál ki?
Mester képzés során pályáztam, így a 3. félévemet töltöttem kint. Már gimnázium során, szintén Erasmus keretében voltam egy hetet Hollandiában, ami nagy hatással volt rám és gondoltam egyetemen is megpróbálom ezt a lehetőséget. Így már a BSc során elkezdtem tervezgetni az akkor még esetleges Erasmusos félévemet. Tudtam, hogy a tavaszi időszakban szeretnék menni, így ez az MSc 3. félév tűnt a legkézenfekvőbb időzítésnek. Ezt a hazaérkezésemet követő időszak erősítette csak meg igazán, a kinti tapasztalatok teljesen feltöltöttek, és új lendületet, kreativitást adtak a képzésem hátralévő részéhez és a diplomamunkám írásához is.
Milyen volt a lakhatásod? (koli/albi)
Koliban laktam, de egy kicsit más rendszerben működik a szállás biztosítása a diákoknak, mint nálunk. Van az egyetemnek saját kollégiuma is a campus területén, de ahhoz nagyon szerencsésnek kell lenni és ott priorizálva vannak az állandó hallgatók. Én az egyetemen keresztül úgy kaptam férőhelyet, hogy azt az intézmény is bérli egy diákszállásokat biztosító szervezettől, és így kedvezményesebb áron elérhető, így a szállás díja 4 900 SEK/hónap volt. Egyébként ez volt a legolcsóbb szállástípus, a legdrágább kolitípus díja 9 000 SEK körül mozgott.
Jellemzően egy fős szobák vannak, én is egyedül laktam és saját fürdőszobám volt. Szintenként a konyha volt közös, 14-en osztoztunk rajta, ahol mindenkinek kijelölt szekrényrésze volt. (De vannak stúdiólakás szerű 2-3 fős konstrukciók is, ilyenkor a konyhán is csak azzal a pár emberrel osztozol.) Az ebédlőrész volt a közösségi összejöveteleink helyszíne, születésnapozások és a kiköltöző búcsúbuliké. Mindenről magunknak kellett gondoskodni, heti beosztás szerint az egyes szobák lakói voltak felelősek a konyha és a folyosó tisztaságáért, az üzemeltető részéről csak negyedévente érkeztek egy nagyobb takarítást tartani.
Elhelyezkedése egy diáknegyedben volt, Lappis Campus, amit a közelmúltban is bővítettek. Kb. egy metróállomásnyira laktam a KTH-tól, míg a Stockholmi Egyetemtől 10 perc sétára. A metróval a város bármely pontjára gyorsan el tudtam jutni, miközben egy erdőre nézett az ablakom, aminek a másik oldalán közvetlenül egy tengerszoros volt.
Mennyivel drágábbak odakint a hétköznapok?
Határozottan drágább a kinti élet és ezt még a Nyugat-Európából odaérkező diákok is megjegyzik. Egyértelműen a legnagyobb terhet a lakhatás jelenti. Számomra, ami még meglepően borsos árú volt, az a közösségi közlekedés, az egyhavi kedvezményes bérlet 650 SEK volt. Az élelmiszer is valamivel drágább, főleg a zöldség-gyümölcs termékek, de cserébe a halakhoz sokkal kedvezőbb áron lehet hozzájutni, mint itthon. Természetesen itt is igaz, hogy jobban jön ki az ember, ha magának főz, de a legtöbb boltban van cantine hűtőpult és össze tudja válogatni az aznapi ebédjét kedvező áron.
Közismert, hogy a svédek nagyon szigorúak az alkohollal kapcsolatban és ezt az árakkal is igyekeznek kordában tartani. Szerencsére, hozzánk hasonlóan, ott is vannak egyetemi pubok, ahol megfizethetőbbek az árak, mint egy sima helyen a városban.
De ami minden pénzt megér, az a fika kultúra. Péksüteményekben verhetetlenek, nekem a mandulás (mandel) bullar lett a kedvencem, és a semla is kihagyhatatlan.
Milyen tantárgyakat teljesítettél kint? Van-e olyan tárgy, amit itthon el tudtál fogadtatni?
Olyan tárgyakat igyekeztem összeválogatni, amik illeszkednek a közlekedésmérnöki területhez. Teljesítettem várostervezős tárgyat és környezetvédelemmel foglalkozót is, ami kimondottan a közlekedés aspektusából vizsgálta a problémát. A tárgyaimat inkább szabadon választható kreditekként tudtam elíratni, egy volt, amit a képzésem részét képzőnek sikerült megfeleltetnem. Már a pályázathoz való válogatásnál is figyelembe vettem, hogy tudjak itthoni tárgyakat kiváltani, de nem volt túl nagy átfedés, ami nem probléma, így bővülhetett a látásmódom.
Milyen programokon vettél részt az Erasmus keretein belül?
A tavaszi félévre frissen érkezettek számára az első hetekben, kb. 3 hétig vannak külön programok ismerkedni egymással és az új környezettel is. Ennek keretében volt Welcome party, szervezett városnézés, városháza és különböző múzeumok látogatása, metrótúra (igazi közlekes program :DD), Fika Crawl, Gasque, péksüti sütős este, Osqvik és az egész időszakot egy bankett zárta. Ezek közül a Gasque és Osqvik lehet egy kicsit érdekesebb. Gasque-ot a mi szakestélyeinkhez lehetne a leginkább hasonlítani, énekléssel egybe kötött vacsorás est, amit egy kis „műsor” kísér valamilyen téma mentén. Osqvik pedig a diákszervezet hétvégi háza, ahol egy egész éjszakás bulit lehetett eltölteni, itt is volt Gasque és még szauna is. Hasonlóan a nálunk lévő mentor rendszerhez ott is kaptunk buddy-kat, akik a beilleszkedésünket segítették és elláttak minket hasznos tanácsokkal, ők voltak az egyes programokért is felelősek.
A bankettel lezárt időszak után mi is a mindenki számára meghirdetett rendezvényeken vettünk részt. Nagyon sokféle egyetemi szervezet van, van aki buliszervezéssel foglalkozik, ők a negyedévek végén az egész egyetem számára hirdetnek bulit, 4-féle zenei stílusú színpadot kínálva. Egy másik többnapos utazások szervezésével foglalkozik, pl. Lappföldre. De ingyenes sportolási lehetőséget is biztosítanak, amire nem kell előzetesen regisztrálni, csak elmenni, így próbáltam ki pl. az aerial yoga-t.
